Eseménynaptár

Nem lesz esemény a közeljövőben!

Szülői levelezőlista

Google Csoportok
A PCST-ről írták
Írta: Taller Dénes   
2007. május 14.

PCSTIdén április közepén is részt vehettek a solymári cserkészek a már hagyománnyá vált tavaszi Pilisi Cserkész Találkozón. Minden évben összejövünk tavasszal, általában öt csapat szokta képviselni magát a rendezvényen: a szentiváni, a piliscsabai, a csobánkai, az adyligeti és a mieink. A találkozókat mindig más település cserkészei szervezik, idén Csaba királyfi csapata volt a soros. Ők most rendeztek először PCST-t, ezért ez a tapasztaltabb cserkészeknek is tartogatott újdonságokat. A mi számunkra azért is jelentős volt ez az esemény, mert most először a szeptembertől felvett újoncaink is részt vettek (nem is kis számban) a táborozáson.

A program az első nap, mint mindig, a táborépítés volt. Ha elkészült a tábor, jöhet az éjszakai hadijáték: ez a program az idősebb korosztálynak szól. Az idei hadijáték is batka játék volt – a csapatok célja az ellenfél zászlajának megszerzése, és minél több játékos kiejtése a rivális csapatból. Az a játékos esik ki, akinek a kendőjét megszerzi az ellenfél, utána jelentkeznie kell a zászlónál, ahol feljegyzik a kiesők számát. Az erdőben, sőt a mezőn is borzasztó sötét volt, szinte semmit sem láttunk: ilyen körülmények közt megnőtt a szerepe annak, hogy ki mennyire jegyezte meg, kivel is van.

Mivel ez az első nap mindig nagyon megterhelő, ezért az újoncok csak második napra érkeztek a már elkészült táborba. Legtöbbjük most aludt először sátorban, ezért ők is, és a szüleik is izgultak egy kicsit. Izgatottan és kíváncsian, de mindegyikük jó kedvvel lépdelt a vasútállomás felé. Nagyon tetszett nekik a vonatozás, és az egész helyzet, hogy több mint tizenöten néhány vezetővel egy jó hangulatú túrának lesznek részesei. A piliscsabai állomáson gyorsan sikerült leszállni a vonatról, annak ellenére, hogy a nyolcévesek többsége eddig nem utazott még vonaton, főleg nem ilyen nagy túrazsákkal. Az állomásról – az én vezetésemmel – meglepően gyors tempóban, az eredetileg számolt menetidőnél jóval hamarabb jutottunk el a táborig, bár a délelőtti napsugarak már beragyogták a mezőket és a sátrakat.

A délelőtti program körmérkőzéses métabajnokság volt, s a csoportokat vegyesen állítottuk össze több község csapatának őrseiből, hogy erősíteni lehessen a cserkészcsapatok közti barátságot és ismeretségeket. Az újoncokkal megérkezve pont be tudtunk állni a csoportokba, s a kicsik a délelőtti túra után – legnagyobb meglepetésünkre – teljes lelkesedéssel vetették bele magukat a számukra még ismeretlen játékba. Utólag elmondták, hogy nagyon élvezték a játékot, sok jó fej csoporttagot ismertek meg és hogy jó nagyokat ütöttek a labdába, azzal a „hatalmas péklapáttal”. Az érdeklődők még megpróbáltak íjat feszíteni, megnézték a légpuskát vagy figyelték, ahogyan a tizenévesek rittyentenek az ostorral. Mondanom sem kell, hogy egy ilyen mozgalmas délelőtt alatt igencsak megéheztünk. Tízóraira és ebédre is komoly kenyérmennyiséget faltunk fel, az otthonról hozott ennivalóból.

A délutáni játék során nagyrészt a felderítésre és a csapatmunkára fektettük a hangsúlyt.  Ezután szabadtéri szentmisén vettünk részt. Végre elkészült vacsorára a babgulyás, ami bár kissé csípősre sikerült, elnyerte a társaság tetszését. A srácok mind megették, ami a tányérjukba került, és annyi kenyeret ettek hozzá, amennyi beléjük fért. A csabai ételosztó brigád már kérdőre is vont, hogy mit csinálunk azzal a rengeteg kenyérrel…

Az esti tábortűzig a srácok vagy játszottak, vagy, fát gyűjtöttek a másnapi főzőversenyre. A Tábortűznél a cserkészcsapatok kis műsorral szórakoztatták egymást.

Vasárnapot az egész délelőttös főzőverseny, az eredményhirdetés és a táborbontás tölti ki, a nyertes minden évben megkapja őrzésre a Vándorkondért. A verseny témája a nemzeti szín alkalmazása volt az ételeinknél. Idén a solymári Liliom őrs nyert a nemzetiszínű pizzájukkal és a desszert marcipánrózsákkal. A Tűzmedve őrsünk 2. helyezést ért el, pörkölt–rizs–saláta összeállítással, desszertnek gyümölcstortával. Eleinte úgy terveztük, hogy az újoncokkal nem fogunk főzni, de végül úgy döntöttünk, hogy mégis belevágunk, készítünk valami egyszerűt, legalább látják, hogyan főzünk szabadtűzön. Ezúton gratulálok minden újoncnak, mivel nem mindennapi teljesítmény az első tábor első főzőversenyén 3. helyezést elérni. Így idén a solymári csapat lett a legkreatívabb és legjobb a főzésben. Mindenki nagyon jól lakott, és gyors táborbontás után gyalogolhattunk a vonathoz, öt óra körül már Solymáron voltunk.

Igazán jól telt a hétvége. Mindanyian sok új ismeretséggel és élménnyel gazdagon tértünk haza, és a három nap viszontagságai után napokig tudtunk volna aludni, ha hétfőn nem lett volna suli.

 

Megjelent a solymári Fix Pont májusi számában. 

 
< Előző   Következő >
Netkorzo Online Kft.