Eseménynaptár

Nem lesz esemény a közeljövőben!

Szülői levelezőlista

Google Csoportok
Cserkésztábor a Csuka-forrásnál 1999
Írta: Kenéz Attila   

Csuka4A Csaba királyfi cserkészcsapat idén nyáron a Vértes-hegységben táborozott. Pusztavám közelében a Csuka-forrásnál verte föl sátrait 24 cserkész, akik 4 különböző csapatból jöttek. Piliscsabáról idén csak nyolcan voltunk. Az utazást megelőző héten a nagy esőzések miatt veszélybe került a táborozás, de végül június 27-én verőfényes napsütésben indultunk útnak. Szerencsére az időjárás végig, -a 12 nap során- ilyen maradt.
A forrás egy meredek domboldal tövében bukkant elő a föld mélyéről. Innen nem messze a domb tetején egy tisztás zöldellt, melyet vén tölgyfák szegélyeztek. Ide a forrástól omladékos földbevájt lépcső vezetett.

Az első néhány nap a szokásos tábori építmények elkészítésével és szűkebb környezetünk megismerésével telt. A táborban a cserkészek megpróbálják a természetet minél otthonosabbá varázsolni, ezért van szükség a tábori építményekre. El is készült a zászlórúd, a táborkereszt, padok, három asztal, mosdóhelyiség, táborkapu, ruhaszárító, latrinák és még más apróságok, hogy ezekkel megkönnyítsük az előttünk álló csaknem két hetet. Azt azonban senki ne gondolja, hogy letaroltuk a környékünkön lévő erdőt az építkezéshez szükséges faanyagért, hiszen a cserkészet egyik feladata a természet védelme. Száraz faágakból készült el mindez, illetve a pusztavámi parkettagyár igazgatója által rendelkezésünkre bocsátott deszkákból.

Csuka5 A kisebb séták során felfedeztük a táborhelyünktől
nem messze lévő bányatavat, melynek tiszta vizében nagyokat úsztunk az egyre forrósodó kánikulában.
Arról is meggyőződhettünk, hogy milyen kevés a
turista a Vértesben, és hogy milyen járatlanok az egyébként térképen jelölt utak.


Az igazi cserkésztábor hasonlít honfoglaló őseink életmódjára, mi is egy kicsit nomádok lettünk.




No persze a mi dolgunk sokkal könnyebb volt, hiszen táborhelyünktől a legközelebbi falu, Pusztavám egy órai járóföldre volt, de ezt is negyedére rövidítette a táborparancsnok Hondája. Itt szereztük be kétnaponta a szükséges élelmet.

A tábori élet pontos napirend szerint folyik:
Hét órakor ébresztő, reggeli torna; 7:45-kor sátorszemle; 8-kor zászlófelvonás, ima, parancshírdetés egyenruhában. A zászlófelvonók rendszerint a sátorszemlénél legrendesebbnek bizonyult sátor lakói közül kerülnek ki. Aztán 8:15-kor reggeli. Az étkezések előkészítése és a mosogatás a szolgálatos őrs feladata. Kilenc órakor kezdődik a délelőtti foglalkozás, melynek keretében kezdetben a táborépítés, később különböző cserkésztudományok megismerése, gyakorlása, népdaléneklés, gyakran játék folyt. Ha a szolgálatosok nem tétlenkedtek, akkor délután 1 órára készen volt az ebéd.

Csuka9Aztán egészen 3 óráig csendespihenő, napló- és levélírás a program, amikor is a délutáni foglalkozás veszi kezdetét: fürdés, játék, sport, vagy túra, kirándulás este fél hétig, a vacsoráig. 19:45-kor parancshírdetés, ima, zászlólevonás. Minden nap zárása és csúcspontja a tábortűz, melynek rendezése szintén a szolgálatos őrs feladata. 21:30-kor takarodó 22:00-től szilencium, a teljes csönd időszaka következik, ekkortól az őrség vigyázza a tábor álmát. Az egyik nap Mórra látogattunk, a Lamberg kastélyt néztük meg. Megismerkedtünk a város történetével, megtekintettük a helytörténeti kiállítást és a bormúzeumot. Egy másik alkalommal Csákberénybe portyáztunk, az ottani cserkészház udvarán volt a szállásunk, csillagokkal takaróztunk. Útközben betértünk a csókakői várba, ahonnan gyönyörű kilátás tárult elénk, egészen Székesfehérvárig.
Így teltek napjaink a táborban, -nem annyira katonásan, mint ahogy azt a kivülálló gondolja az egyenruhás cserkészeket látva- hanem inkább a nyolcadik cserkésztörvény szellemében: vidáman és meggondoltan.

 

Megjelent a Piliscsabai Polgár című havilap 1999. augusztusi számában

 
< Előző   Következő >
Netkorzo Online Kft.