Eseménynaptár

Nem lesz esemény a közeljövőben!

Szülői levelezőlista

Google Csoportok
Csaba királyfi mondája
Csaba királyfi
(Kézai Simon krónikája és egy székelyföldi népmonda nyomán)

Amikor Attila, a világverő hun király meghalt, a nyugati népek még jobban reszkettek, mert a fiaitól kezdtek félni.
Attilának annyi fia volt, hogy meg se lehetett őket számlálni. Mindenki azt hitte, hogy utána az egyik fia fog uralkodni.
Csaba vezér

De a ravasz német fejedelmek, különösen Veronai Detre és társai addig ármánykodtak, míg Attila fiait egymás ellen nem fordították.
A német fejedelmek Aladár pártjára álltak, mert ő Krimhilda német fejedelemasszonytól származott, de a hunok Csabát pártolták, aki a görög császár leányának fia volt. Mindkét fiú uralkodni kezdett, - végül a kard döntött közöttük.
Az első ütközetben Csaba győzött. Ekkor Aladár nagy sereget gyűjtött, és Csaba népét Szikambria közelében megtámadta. Két álló hétig folyt a küzdelem. Végül Csaba seregét úgy legyőzték és szétszórták, hogy Attila fiaiból és a hunokból csak nagyon kevesen maradtak meg.De ebben a csatában, amelyet a hunok Krimhilda csatájának neveztek, rengeteg német vér is elfolyt. Ha a németek nem szégyellnék, és őszintén szólnának róla, elmondhatnák, hogy a Dunából több napon át sem ember, sem állat vizet nem ihatott, mert a folyó Szikambriától egészen Potenciána városáig kiáradt a vértől.
A magyarok bevonulása

Csaba vezér elmenekült a csatából és tizenötezer hun vitézzel Görögországba vonult. De nem maradt ott sokáig hanem visszatért rokonaihoz, atyjának népéhez Szittyaországba. Háromezer vitéz vált ki Csaba seregéből, s telepedett le a mai Székelyföldön és ők attól fogva magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.
De mielőtt Csaba visszaindult, megesküdtek mind Isten szabad ege alatt, hogy ha a székelyeket ellenség támadná, visszatérnek még a világ végéről is -így szól a monda.
A székelyek a hunok utódai, származásuk, szigorú szokásaik tekintetében nagyon eltérnek a magyaroktól. A székelyek még nem felejtették el a szittya betűket, hanem botokra felvésve ezeket szívesen használják. (lásd: székely rovásírás)

Telt-múlt az idő, sírba szállottak a hun vitézek és már az unokáik hordták a fegyvert, amikor a szomszédos népek nagy sereggel támadtak a székelyekre. Késő éjszakáig folyt a harc, és már-már elveszett a székelység, amikor csoda történt. Az égboltozat Tejútján, amelyet Hadak Útjának neveznek, egy lovas csapat jelent meg. A csapat élén Csaba királyfi vágtatott, aki a holtak szellemét új csatára vezette. Az égből leszállt csapat az ellenséget elsöpörte, aztán a hadak útján némán visszatért a magas égbe.

A székelyek pedig híven őrizték az erdélyi határt, s ez a maroknyi nép századokon át erős hittel várta a magyar testvérek bejövetelét.

Amikor meghallották, hogy a magyarok Szittyaországból elindultak, és Pannóniában akarnak letelepedni, nagy örömmel elébük siettek. A találkozásnak a magyar honfoglalók is megörültek és ma is él a hagyomány a magyar nép lelkében, hogy Attila földjét, Attila örökét foglalták vissza.
Erdély őrzése pedig azóta is székelyekre hárul.

A csabai hagyomány szerint Aladár és Csaba döntő ütközete természetesen Piliscsaba határában zajlott, a falu és cserkészcsapatunk Csaba királyfiról kapta nevét.

 

Székely himnusz
 
Székely himnusz Csíksomlyón (videó)
(Hamarosan!)
 
Székely hímnusz (zene) 
Zene

A Székely himnusz meghalgatásához RealPlayer -re van szükség. 

 
Netkorzo Online Kft.